Dubravszky László Dr. hagyatéka
94 év munkásságának kiemelkedő eredményei: Antropozófia, Asztrológia, Rudolf Steiner kivonatok


Új csoport indul
- 2013.03.01.

Rudolf Steiner Máté Evangélium feldolgozása indul 1 hónap múlva.

Cédulakatalógus
- 2012.09.28.

A cédulakatalógusok bemutatása elindult. Munkásság menüpontban a Cédulakatalógus-rendszer cím alatt található. Folyamatosan frissítjük.

Önkéntes
- 2012.03.30.

Szeretnél résztvenni a Dubravszky hagyaték munkájában? Jelentkezz: aranyfeny@aranyfeny.hu címen!

Filmek
- 2012.03.27.

Évek óta készülnek Dubravszky László életét dokumentáló kisfilmek. Vágatlan anyagok megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges. Tel.: 30/966-1966





Könyv ismertető

A Megismerés titka I. II. és III.

Dubravszky László: A Megismerés titka I. II. és III.
Az első kötetben – melynek nagy sikere van azok körében is, akik csak most ismerkednek meg e tudomány-területtel – egy-egy kérdéskört dolgoz fel sokszempontú alapossággal, mellyel mindenki találkozik élete során (pl. a jó és a rossz kérdése, a növekvő idegesség, a szenvedés és fejlődés kérdése korunkban, az unalom, a szeretet…).
A második kötetben épp ellenkezőleg, három tudomány-terület rövid, tömör, áttekinthető összefoglalása található, megkönnyítve ezzel összehasonlításukat, elemzésüket (lásd a kötetek tartalomjegyzékeit).

Ahhoz, hogy valaki megfelelő fizikai és lelki erővel rendelkezzék, szüksége van kiegyensúlyozottságra, harmóniára. Ennek elérésében sokat segít, ha megtalálja a választ a MIÉRT és a HOGYAN kérdésekre, továbbá ha megtanulja és megszokja azt, hogy ne csak egy-két szempontból vizsgálja a legkülönbözőbb élethelyzeteket, problémákat (bármit!), hanem kiemelkedve a hétköznapok kényszerítő, lehúzó hatásaiból, minél több és magasabb szempontból érzékimentesen közelítse meg azokat. Mindezekhez nyújt segítséget és egyben példát e kötet.

Mindenegyes dolgozat meditáció eredménye (aktív, tudatfelerősítéssel történő), mely észrevehető a mondatok szerkezetén, s a megértést és ’átérzést’ segíti könnyebbé tenni.

„Ahhoz, hogy a szellemvilág szemlélőjét valóban megértsék, az szükséges,hogy a szellemileg látottakat úgy öntse megfelelő gondolatformába,hogy ezen a formán belül imaginatív jellegüket el ne veszítsék.”
Rudolf Steiner

A dolgozatok 1948-tól 1969-ig íródtak, mi mégsem időrendi sorrendben, hanem témakörök szerint törekedtünk összeállítani a műveket.

Habár a kézirat a vonatkozó idegen szavak (és némely szakkifejezés) eredeti nyelven alkalmazott helyesírását követi, jelen kiadásban a hatályos magyar helyesírás szabályai szerint kerültek nyomtatásba, melyek közül a kevésbé használatosakat összegyűjtöttük a könyv végén az Idegen szavak és kifejezések jegyzéke című fejezetbe. A Függelékben pedig megtalálhatók a: Bolygók jelentősége címszavakban cím alatt (az egyes bolygók esszenciális jelentőségeinek összefoglalása) és a legfontosabb Összefoglaló táblázatok.

Az I. kötet a Bevezetés az okkult tudományokba című könyv folytatásának tekinthető (amely a II. kötetben található). Azok számára, akik még nem olvasták el – amit a mű előtt ajánlunk – idézünk előszavából, annál is inkább, mert – szellemi tartalmát tekintve – érvényes erre a kötetre is:
„Okkult kompendium (összefoglaló), amelyből lényegében az egész terület áttekinthető. Mesterien, tudatosan felépített filozófiai mű, mely minden előképzettség nélkül érthető.

Minden gondolat lényeges, éppen ezért érdemes inkább lassabban haladni, mélyen átérezni és -gondolni.
A szerző szándékosan nem válaszol helyettünk minden felmerülő kérdésre, azonban ismertet minden támpontot („alapadatot”), s megtanít arra, hogy hogyan kell helyesen gondolkozni a nagy összefüggések felismeréséhez, ami szükséges ahhoz, hogy a teljes képet ki-ki magának felépíthesse.
Olyannyira nem akarja befolyásolni az olvasót, hogy e tanulmányban az is rejtve marad, hogy Dubravszky László, mely szellemtudományi irányvonalat képviselte (a meglévők közül 1954-ben) – ami ebből a szempontból valójában teljesen érdektelen –, hiszen, mint ki is fejti: „nem szabad odatapadni valamely kényelmes okkultizmus falához, mert minden viszonylagos, ami ma korszerűnek mondható, az holnap túlhaladott…”
Arra helyezi a hangsúlyt, ami valóban fontos, ami időszerű és mindig is az lesz. Az Örök Igazságokra, a Teremtés már fel- és megismert tényeire. Nem csupán feltárja ezen igazságtartalmakat – ami önmagában is óriási kincset rejt magában –, hanem művével egyben például szolgál arra a megközelítés- és gondolkozásmódra, mely segítségével „valamely igazság megnyilatkozhat előttünk”.

„Ennek előmozdítása a célja az okkultizmusba való bevezetésnek. Aki megszerezte az okkult tudomány kapujának ezeket a bejárati kulcsait, a világ és a saját életének, az ember feladatának és céljának egészen más, sokkal magasabb rendű szempontból való szemléletéhez jut, mint a mai kor művelt embere, az átlagról nem is beszélve. S ha nem áll meg a kezdeti fokon, hanem időt, fáradtságot és a feltétlenül fellépő zavaró hatások, akadályok elhárítására fordított energiát és türelmet nem kímélve, mélyebben belebocsátkozik a stúdiumok elméleti és gyakorlati vonatkozásaiba, akkor az itt tárgyaltakon túlmenő, nagy kozmikus perspektívák és horizontok nyílnak meg előtte, és egyre tisztábban érzi, sőt átéli, hogy nem tehetetlen porszem, hanem kozmikus lény, a Kozmosz tagja, akiben óriási erők szunnyadnak és tőle magától függ, hogy ezeket az erőket hogyan bontakoztatja ki…”

Azok számára, akik most ismerkednek meg a másik tudomány-területtel, az Antropozófiával – mely a Trilógia című fejezetben kerül tárgyalásra –, néhány gondolattal szeretnénk bevezetni. Az Antropozófia szintén szellemtudomány, azonban egyedülálló, mert olyan okkultizmus, mely krisztusi alapon áll. A mai kor emberének, szellemi nívójának leginkább megfelel, ugyanis felhasznál minden ismeretet, melyet eddig az emberiség megszerzett. Bevezetéséhez idézzük a szerző előszavát.
„A mai emberiség számára megalkotott modern és teljesen krisztusi alapra helyezett okkultizmus, az antropozófia elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy hiányzik olyan összefoglaló mű, amelyből az érdeklődők tudomást szerezhetnének az antropozófia lényegéről és álláspontjáról a legfontosabb kérdésekben. Ezért, aki az antropozófiával komolyan foglalkozni kíván, annak nagyon sok könyvet kell elolvasnia, míg valamennyire is tisztán láthat az alapvető szempontokat illetően, ami ugyancsak megnehezíti az áttekintés megszerzését és egyben az antropozófia elterjedését is.
Ennek a hiánynak enyhítésére született meg a két legutóbbi dolgozat: 1. „Az Antropozófia körvonalai” 1982. és 2. „Rudolf Steiner fontos megállapításai” 1983., amelyekből az érdeklődők felvilágosítást nyerhetnek az antropozófia alaptételeiről, és ezek ismeretében sokkal könnyebbé válik számukra az igen terjedelmes és sokoldalú Rudolf Steiner-i anyag tanulmányozása és megértése.
Megjegyzendő még, hogy a „Rudolf Steiner fontos megállapításai” című dolgozat anyaga bőséges meditációs témát is szolgáltat.
Budapest, 1983. október 15."

A Trilógia harmadik része előtt szükséges megjegyezni azt, hogy olvasását haladók, vagyis azok számára ajánljuk, akiknek az anyag már nem új. Ne ijesszen el senkit az, hogy a dolgozatban használt fogalmak első olvasásra esetenként érthetetlennek hatnak, ennek mélyebb megértéséhez – miután ez gyakorlati terület – az ismertetett alapgyakorlatok, később pedig a meditációk végzése szükséges. Nem kell velük sietni, lépésről lépésre érdemes haladni vele, s a kitartás és a szorgalom előbb vagy utóbb biztosan eredményhez vezet.
A harmadik tudomány-terület az Asztrozófia. Első olvasásra furcsa, szokatlan megközelítésnek hat. Ismeretlen fogalmakkal találkozhatunk benne, melyeket a Szerző később fejt ki bővebben. Ez se ijesszen el senkit. Azok számára, akik nem ismerik az asztrológiai alapfogalmakat – melyre támaszkodik és nagy részét a mű második részében ki is kifejti –, hátul a Függelékben Asztrológiai segédlet címen talál erre vonatkozó összefoglalást. Felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy aki megértette a Bevezetés az okkult tudományokba című művet, s választ kapott a miért és a hogyan kérdésekre, majd azután a Trilógia I. és II. művek alapján még közelebbi útmutatást kapott ehhez (hiszen az Antropozófia épp a mai ember számára…), miért van szükség erre a furcsa idegennek tűnő tudományterületre? Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk arról a világról, ami innen, vagyis földi megközelítésből tekintve nehezebben érzékelhető, minden olyan új szempont, ami merőben más oldalról segít azt megvilágítani, további segítséget nyújthat.
A csillagos égbolt, mely körülvesz bennünket, ősidők óta foglalkoztatta az emberiséget. Vajon hat ránk vagy nem? És ha igen, milyen hatásokat közvetíthet a Földre, az emberiségre, illetve az egyes emberekre? Azzal, hogy milyen szellemi hatásokat közvetít, az asztrozófia tudománya foglalkozik. Ez a tudományterület speciálisan csak erre kíváncsi. A csillagászat tudománya, azaz az asztronómia – melyet mindenki ismer – bolygónk és a világegyetem úgynevezett fizikai, anyagi oldalát vizsgálja, kutatja, analizálja. Az asztrológia, mely Dubravszky László hasonlatával élve az előbb említett két tudományterület között, „egyik lábbal itt, a másikkal ott” foglal helyet. Mert azt nem lehet mondani, hogy pusztán szellemi, hiszen a csillagászok által kiszámított pontos bolygópozíciók adataira támaszkodik, de azt sem lehet állítani, hogy ezekből az adatokból pusztán szellemi összefüggéseket igyekezik levonni, hiszen a horoszkóp nem tartalmazza a mentált (Ich), ugyanis a horoszkópból csupán a fizikai, éter- és asztrál-léttagozatról kapunk felvilágosítást.

Szeretettel ajánljuk az olvasónak e köteteket, bízva abban, hogy sok embernek nyújt örömet és segítséget.




Dubravszky László Alapítvány honlapja

Honlapkészítés